Újrakondicionálás

2017.08.05

"Ha mindig ugyanúgy cselekszel ahogy most, akkor pontosan ugyanoda jutsz, ahol most vagy!"


"Évekkel ezelőtt a NASA nagyszerű kísérletben vizsgálta a térbeli tájékozódási zavar élettani és lelki összetevőit. Hasonlót élnek át az űrhajósok is, mikor huzamosabb ideig a súlytalanság állapotában tartózkodnak. A NASA domború szemüveggel szerelt fel űrhajósjelölteket, amely minden, a látóterükbe eső tárgyat 180 fokkal elforgatott, így a világ fejtetőre állt a számukra. A kísérleti alanyok a nap huszonnégy órájában viselték a szemüveget, amelyet még álmukban sem vettek le. Aztán a tudósok nekiláttak, hogy megvizsgálják az eredményt. Eleinte az űrhajósok a szélsőséges megterhelés élettani hatásait mutatták: többek között megemelkedett a vérnyomásuk. Idővel azután hozzászoktak a megterhelésnek ehhez a szintjéhez, amelyet azonban továbbra is megéreztek. Hisz végső soron az egész világ fejtetőre állt előttük. Hanem huszonhat nappal a kísérlet kezdete után az egyik űrpilótával bámulatos dolog történt: a látott tárgyak ismét visszafordultak eredeti helyzetükbe a szemüveg látóterében amelyet változatlanul viselt. Ennek ellenére mostantól mindent úgy látott maga körül, mint rendesen. Néhány nap múlva többi társa is ugyanezt tapasztalta. Mi történik tulajdonképpen? Huszonhat nappal azután, hogy folyamatosan idegen ingerek bombázták a látóközpontot, az űrhajósok agya 

elég új idegkapcsolatot épített ki a látottak átértelmezésére


Úgy is mondhatnám, tökéletesen átdrótozták az agyukat, hogy a 180 fokkal elfordult tárgyakat visszájára fordítsa. A további vizsgálatok során a kutatók azt is felfedezték, hogy amennyiben a szemüvegeket levették az első három-négy hétben, akár csak rövid időre, ez az idegi átállítódás nem következett be. Más szóval huszonhat-harminc napnyi megszakítatlan ingerhatásra volt szükség ahhoz, hogy a tudattalan elfogadja az új információt és alkalmazkodjon hozzá.Mire következtethetünk mindebből? Arra, hogy a tudattalannak az új térbeli tájékozódás megszervezéséhez harmincnapos folyamatos idegi újrakondicionálásra van szüksége."

/Részlet John Assaraf és Murray Smith A VÁLASZ című könyvéből/


Ha változtatni szeretnél az életed bármely területén, ott újrakondicionálásra van szükséged.

Fel kell venned egy másik szemüveget ahhoz, hogy máshogy láss neki az új cselekedeteidnek. Igen, lehet, hogy eleinte nem fogod jól érezni magad, mert idegen lesz számodra az új helyzet. De most már tudod, hogy legalább huszonhat-harminc napnyi megszakítatlan új ingerhatásra lesz szükséged ahhoz, hogy a tudattalanod elfogadja az új információkat.

Vizsgáld meg a problémádhoz tartozó érzelmeidet:

- Mit érzel jelen pillanatban, hogy érzed magad a megváltoztatni kívánt üggyel kapcsolatban?

- Mi a célod, mire vágysz? Mit szeretnél elérni?

ÉS A KULCSKÉRDÉS:

- Mire vagy hajlandó, mit vagy hajlandó megtenni, hogy elérd a célod?

Ha meghoztad a döntést, akkor már képes leszel elindulni a változáshoz felé vezető úton. Most már tudod, hogy 26-30 napig kitartóan máshogy kell cselekedned mint előtte. Ez alatt az idő alatt az új információk, cselekvések a részeddé válnak és már nem akarsz visszaállni a régi üzemmódba!


"Teljesen rajtam múlik, hogyan kezdődik a nap. Rajtam múlik, hogy felhúzom-e a rolót és beengedem-e a fényt, vagy a sötétben vacakolok. Én döntöm el, hogy ágyban maradok és ezt mondom: Francba, nem akarok felkelni és dolgozni menni. Vagy dönthetek úgy, hogy ágyban maradok és pozitívan beszélek magamhoz és örömmel várom a közelgő napot. Az én választásom, hogy bekapcsolok valami zenét, és körbetáncolom a lakást, ahelyett, hogy a negatív híreket hallgatnám, vagy a saját negatív "dumagépemet". Az egész nap rajtam múlik"

Susan Jeffers